A SZÜLETÉSTŐL HÁROMÉVES KORIG

Zenei nevelés

Vedd ölbe, ringasd, énekelj!

“Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel… még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése.”

Szakmai körökben jól ismert a fent idézett néhány sor, amelyet Kodály Zoltán mondott el 1948-ban, Párizsban, egy művészeti nevelésről szóló gyermeknapi konferencián.
Természetesen Kodály akkor még nem a modern kutatásokra gondolt, az anya-magzat kapcsolatanalízisre, hanem arra, minden édesanyának hinnie kell abban, hogy a gyermeke egészséges fejlődése szempontjából fontos már az újszülött számára is énekelni, mondókázni, fontos az édesanya zenei műveltsége.

Ez persze nem azt jelenti, hogy magas szinten kell képzettnek lennie valamennyi édesanyának. Nem csak tanult muzsikus foglalkozhat jól a gyermekével. Minden szülő részt vehet a helyes zenei nevelésben, akiben megvan a jó szándék arra, hogy a gyermekét dalolni szerető, zenét kedvelő emberré nevelje, megóvja a zenei selejttől, és figyelmét az időtálló, szép zene, a művészet felé fordítsa.

Hermann Alice így ír a művészeti nevelésről: “Aki szereti a szépet, az életet szereti… Az igazi művészet szeretete – akár zenében, akár versben, akár képekben találja meg valaki – igényességre nevel. Vajon nem ez-e az a vezérszólam, ami az egész életet helyes útra terelheti? Igényesség önmagunkkal és másokkal szemben, igényesség a munkában és a párválasztásban.”

Így hát, ha a fiatal szülők igényesek, akkor készülnek a kicsinyük fogadására lélekben is, tervezgetik gyermekük jövőjét. Gondolatban beszélnek hozzá, becézgetik, ábrándoznak, hogyan, mivé nevelődik, fejlődik majd az apróság

Az édesanya, édesapa beszéde – a leghétköznapibb dolgokról is – nagyon fontos a gyerekek számára, hiszen ezáltal szereznek tudomást a környező világról. Megszületik a gyermek, s mindjárt elkezdi tanulni a világot, az “emberséget”. Az első “professzorai” a szülők. Hogy nyugodt, derűs lesz-e a baba, abban igen nagy szerepe van a szavaknak, de nem csak a szavaknak, hanem a szép, egyszerű dallamoknak, az érdekesen lüktető, szótagokkal zengve-bonva játszó mondókáknak is, amelyeket a szüleitől hall.

Fontos tehát, hogy az édesanyák – hiszen ők töltik a legtöbb időt a gyermekekkel – higgyenek abban, hogy a saját éneklésük, mondókázásuk lelki táplálékul szolgál a kisgyermekük számára. Ne féljenek énekelni, leljék örömüket a dalban, a közös játékban.

Fontos tudniuk, hogy a legjobb technikai feltételek között létrehozott, legkiválóbb művészekkel készített CD felvételek sem pótolják az édesanya hangját, mosolyát, érintését, ölelését.

Bővebben: ITT